Theresa May brit miniszterelnök tegnap este aláírta azt a levelet, amelyben kéri az Európai Unió vezetésétől az 50. cikkely aktiválását, vagyis hogy hivatalosan is kezdetét vegye az Egyesült Királyság kilépési folyamata. A levelet a britek EU-s nagykövete, Sir Tim Barrow várhatóan kora délután nyújtja át az illetékeseknek.
A legújabb felmérés szerint kevesebben (44%-nyian) támogatják Skócia elszakadását az Egyesült Királyságtól, mint a függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás idején (45%), de a skót választók többsége ennek ellenére úgy véli, hogy Skócia előbb-utóbb mégis független országgá válik.
A brit miniszterelnök csütörtökön gyakorlatilag kizárta az újabb skóciai függetlenségi népszavazás engedélyezését a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások végéig.
A brit parlament által hétfőn megszavazott Brexit-határozat ma törvényerőre emelkedett, hiszen II. Erzsébet királynő csütörtökön ki is hirdette annak szövegét. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve bármikor megkezdheti Theresa May brit kormányfő a Brexitről szóló tárgyalásokat az Európai Unió vezetőivel.
A brit parlament hétfőn késő este jóváhagyta, hogy a kormányfő aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, azzal pedig hivatalosan is kérje az ország kilépését az Európai Unióból. Theresa May a hírek szerint a jövő héten indítja el a folyamatot, amire elvileg két év lesz, annyi idő alatt kell majd végigtárgyalni az Egyesült Királyság jövőbeli kereskedelmi kapcsolatait.
A britek nem arra szavaztak tavaly júniusban, hogy a Brexit után továbbra is hatalmas összeget fizessünk be évente az EU kasszájába és nem is fogunk - ezt az elég kemény üzenetet mondta a csütörtöki EU-csúcs keretében Theresa May brit miniszterelnök. Ez megint abba az irányba mutat, hogy bár az EU még sokmilliárd eurót akarna kifizettetni a britekkel a kilépésük után, ők erre nem hajlandók. A meccs persze távolról sincs lejátszva, de az újabb May-üzenet ismét annak a forgatókönyvnek az esélyét növeli, hogy a Brexit jókora lyukat üt már a most futó 2014-2020-as uniós költségvetésen is, így akár Magyarország is több százmilliárd forinttal kevesebb pénzhez jut majd, mint amire eredetileg számíthatott.
Szokatlanul őszinte és egyúttal erős kijelentést tett ma délelőtt a belga parlamentben Jean-Claude Juncker, amikor azt mondta: "nagyon borsos" árat fognak fizetni a britek az EU-ból való kilépésért. Az Európai Bizottság elnöke ezzel megerősítette azt, amit a brit The Telegraph már pár órával korábban megírt saját értesülései alapján: akkor is kifizetteti Brüsszel a britek éves EU-s "tagdíját" egészen 2023-ig, ha már 2019-ben kilépnének az EU-ból. Ez azt jelentené: biztosan lenne egy 60 milliárd euró körüli kilépési számlájuk, de ez egyúttal rendkívül jó hír lenne Magyarországnak: függetlenül attól, hogy mikor lenne a Brexit, az utolsó eurócentet is megkapnánk a 2014-2020-as uniós büdzséből. Így tehát elhárulna a forrásvesztés kockázata, ami miatt most rohan az EU-s pályázatok meghirdetésével a magyar kormány.
A brit kormány az ázsiai és afrikai országoknak szánt segélykeretből csoportosítana át pénzeket a kelet-európai országokba azért, hogy "megolajozza" álláspontjának érvényesülését az EU-ból való kilépési tárgyalások során - jelentette bizalmas magánbeszélgetésen hallott információit a Sunday Times.
Közzétette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező "Fehér könyvet" csütörtökön a brit kormány. A 77 oldalas összefoglaló jórészt annak a 12 célkitűzéseknek a részletes kifejtése, amelyeket Theresa May miniszterelnök a múlt hónapban már ismertetett.
Csak úgy izzik a levegő az Oroszország ellen korábban bevezetett nyugati szankciók körül azok után, hogy a hírek szerint a frissen beiktatott amerikai elnök szombaton telefonbeszélgetésre készül Angela Merkel német kancellárral és Vlagyimir Puytin orosz elnökkel. A téma természetesen előkerült Theresa May brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök pénteki sajtótájékoztatóján is.
Kevesebb mint 150 szóból, a felvezető szöveggel együtt összesen négy sorból áll az a törvénytervezet, amelyet ma nyújtott be a brit kormány nevében David Davis Brexit-miniszter a parlamentnek. Ez az első formális lépés azon az úton, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Európai Unióból.
A brit bankok működési környezetével kapcsolatos optimizmus már negyedik hónapja esik egy ma közzétett jelentés szerint - ez a leghosszabb esés volt, amit a gazdasági válság óta mértek.
Theresa May brit kormányfő lesz az első külföldi állami vezető, akit Donald Trump amerikai elnök fogadni fog - jelentette be Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője.
Ahogy azt már megszokhattuk, a brit kormány továbbra is úgy beszél a Brexitről, mintha semmit sem értene az unió elképzeléseiről. Meglehet, hogy a "nem akarunk társult tagságot, kemény Brexit lesz, mert a külföldi munkavállalókat nem akarjuk látni, de azért szabadkereskedelmet akarunk és londoni központú európai pénzügyi rendszer" típusú szöveg előbb-utóbb elmossa a lomha brüsszeli bürokráciát, de egyelőre pont semmi értelme nincs. Most Theresa May éppen a londoni Cityvel folytatott "nagyon jó, pozitív megbeszéléseket".
Ausztráliával és Új-Zélanddal már megkezdte a tárgyalásokat Nagy-Britannia a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokról - mondta csütörtökön a davosi Világgazdasági Fórumon Theresa May brit miniszterelnök. A politikus kiemelte, hogy a szigetország is erős Európai Unióban érdekelt, azok a cégek pedig, akik csak a Brexit miatt hagyják ott az országot, a rövidtávú gondolkodást helyezik előtérbe.
Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint "gazdasági katasztrófával" fenyeget az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unió egységes belső piacáról, amely tervet Theresa May brit miniszterelnök ma jelentett be. A skót vezető szerint valószínűbbé vált, hogy Skócia "más jövőt" választ magának. Közben több nagy uniós tagállam vezető politikusa is megszólalt a brit kormányfői beszéd üzenetei láttán és Donald Trump amerikai elnök egyik fontos embere is rögtön üzent.
Nagy-Britannia teljes mértékben kilép az Európai Unióból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta ki mai beszédében a brit kormányfő azt, ami a közös kassza nagy haszonélvezőjeként Magyarországnak is negatív üzenet. Ez ugyanis reális veszéllyé teszi azt, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország. Theresa May szavaiból és a magyar kormány igyekezetéből azonban még mindig nem lehet biztosra venni ezt a forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt.
Általánosságokat fogalmazott meg keddi beszédében Theresa May, az Egyesült Királyság miniszterelnöke a Brexittel kapcsolatban. A befektetők azonban ez épp elég volt, fellélegeztek a piacok, a font szárnyal tovább.
A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint Theresa May brit miniszterelnök leszögezi a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról tartandó keddi beszédében, hogy Nagy-Britannia nem csupán "részlegesen" távozik majd az Európai Unióból. Hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy London olyan feltételekre törekszik, amelyek a lehető legszabadabb kereskedelmet teszik lehetővé az EU-val. Ez utóbbi azért fontos kijelentés, mert a korábbi hírek arról szóltak, hogy a brit kormány a munkapiac szigorú korlátozása érdekében lemond a szabad árupiacról, vagyis Nagy-Britannia leválása az Európai Unióról erőteljes lesz.
Vissza kellett vonulniuk.
A kockázati tőke pedig megkerülhetetlen a rendszerszintű energetikai beruházásokban.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
